Korponovics Roland 2016-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán. Jelenleg Koppenhágában él és dolgozik. Művészetének középpontjában az önreprezentáció áll: az osztályhelyzet, a nemi identitás és az etnikai hovatartozás metszéspontjából beszél saját tapasztalatairól. Munkái fotó, performansz, videó, festészet és újmédia formájában valósulnak meg.

Művei szerepeltek a budapesti Műcsarnokban és a berlini II. Roma Biennálén; munkáinak jelentős része a RomArchive gyűjteményébe is bekerült. Mégis a kisebb, közösségi jellegű galériaterek állnak hozzá a legközelebb, mert ezekben tud a legközvetlenebbül kapcsolódni a büszkén viselt munkásosztálybeli, roma és queer identitásaihoz.

Alkotói gyakorlatának egyik alapja a sebezhetőség radikális megmutatása. A személyes történetét kritikai eszközként használja, hogy láthatóvá tegye a különbséget az identitások nyilvános megjelenítése és annak megélt valósága között. Az utóbbi években figyelme a szövegalapú, egymással párbeszédbe lépő formák felé fordult. Azt keresi, miként válhat maga a szöveg is térré, olyan közeggé, amelyben az önreprezentáció nemcsak elbeszélhető, hanem érzékelhető is. 

Az Enzó az első regénye.